A szabvány a fakéregből készült ütéscsillapító talajok alapanyagának az 5 - 30 mm szemcsenagyságú, tiszta, homogén szerkezetű fakéregzúzalékot ír elő. A fajspecifikusság nem előírás, tehát a fafaj nincs meghatározva. A lényeg, hogy a fizikai tulajdonságoknak megfeleljen.

A célnak az akác-, tölgy-, nyárfakéreg ugyan úgy megfelel, mint a fenyőkéreg. Az viszont nagyon fontos, hogy az ütéscsillapításra használt kéreg nem tartalmazhat idegen anyagokat, agyag- kavics és kődarabokat, szilánkos köveket. Az is fontos, hogy maga a kéreg sem lehet szálkás, szilánkosra zúzott felületű. A különféle, nem kéregből, hanem fából "őrölt" mulcsok ezért nem felelnek meg a célnak.
A kéreg ütéscsillapító talajnak szintén minimum 50 cm mélynek kell lennie. Ebből a felső 30 cm végzi az ütéscsillapítást, az alsó 20 cm pedig a tömörödési réteg. Az 50 cm mély tükröt az esési tereknek megfelelően ki kell ásni. A kéreg ütéscsillapító talaj köré különböző szegélyelemeket építhetünk. Ennek nem csak esztétikai jelentősége van. Elkülöníti az esési teret a játszótér egyéb részeitől, megkönnyíti annak tisztántartását, korlátozza a kéreg kihordását az esési térből.
A kéreg ütéscsillapító talajok telepítése, az esetek 90 százalékában a megrendelővel való szoros együttműködésben készül. Ez azt jelenti, hogy az elkészített alaprajzok szerint az önkormányzatok saját erőből elkészítik a tükröket, majd a telepítés végeztével feltöltik azt kéreggel. Az együttműködés eredményeként komoly összegeket takarít meg a megrendelő, ami adott esetben plusz egy játék vásárlását is eredményezheti.
Előnye, hogy elfogadható áron beszerezhető. Talán az egyik legtermészetesebb hatást kelti.
Hátránya, hogy az előírt viszonylag nagy rétegvastagság miatt telepítése szintén jelentős földmunkával jár. Ebből adódóan a telepítés ideje relative hosszú. Mivel kevés helyen lehet nagy mennyiségben hozzájutni, a szállítási költség jelentős lehet. Rendszeres pótlást igényel. Takarítása ennek is nehézkes, fenntartása szintén költséges.